Lejegyzeteltünk pár tippet Bagdy Emőkétől arról, miként takarítsuk ki lelki szemetesünket úgy, hogy tartalmát közben ne „köpködjük” szerteszét, ne menjünk családtagjaink és kollégáink agyára. A Nyitott Akadémia szombathelyi előadásán próbáltuk ellesni, miként lehet optimistábban élni. Már csak gyakorolni kéne…
Elámultunk azon, hogy az „optimizmus, altruizmus és spiritualizmus” hívószavakra mennyien rámozdultak Szombathelyen, pláne, hogy ítéletidő támadt, esővel és széllel egyszerre . Az MSH-ban telt ház, a nézők közt akadt egy-két férfi, de nagyon úgy festett, hogy mi harmincon túli nők szomjazzuk leginkább az efféle jó szót. Szeretjük Bagdy Emőke ízes beszédét, humorát, szakmaiságát, jó hallgatni és okosodni tőle. Másfél órás előadását képtelen lennék visszaadni, pár gondolatot azért lejegyzeteltem, mert jó lenne hallgatni rá:
Napjaink legdivatosabb csontja, amin rágódhatunk, a pozitív gondolkodás, hogyan legyünk optimisták, kívülről fújjuk a téziseket: tessék mosolyogni, szebben szemlélni a jövőt, tessék belső mosolyokat küldeni. Bagdy Emőke, aki magát egyszerűen, a reménység pszichológusának nevezi, pofon egyszerű dolgokat tanácsol, amiket aztán borzasztó nehéz lesz következetesen betartani. Mindenekelőtt például azt, hogy magad kezdj el magadon segíteni, mert a rossz lelkiállapotodról elsősorban te tehetsz. A rossz beállítódásunkat bizonyos fokig persze rá lehet kenni a szüleinkre és a magyar habitusunkra, de a levertség és kilátástalanság-érzés nem a genetika bosszúja, egyetlen felelőse mi magunk vagyunk. Tudatosítsuk ezt, és használjuk azokat a lehetőségeket, amik a lábunk előtt hevernek.
Életszükségletünk a reménység
Ha tudományoskodni akarnánk, erről szól a pszichológia egyik legfiatalabb hajtása: az egészségpszichológia (a debreceni egyetemen már mesterszakon tanítják). Ami nem azzal foglalkozik, hogyan kerülhetjük el például a stresszt, mert bizony, ami fontos (család és munka), az stresszel jár. Hanem azt kutatja, hogyan ne haljunk bele az életünkbe, hogy vértezhetjük fel magunkat, és miként töltődjünk fel reménységgel.
Tanulj optimizmust! - ezzel erősítsd az immunrendszered!
A 40. életév választóvonal a nők életében is, ekkor leszünk a csúcson, ami latinul klimaxot jelent (ezen a ponton egy sportháznyi nő röhög fel). Negyven után már nem mindegy, milyen lelki munícióval felvérezve vágunk bele a második félidőbe. Aki 40 -45 éves koráig túlságosan sokat rágta magát, felmorzsolta azokat az életenergiákat, amikkel még valahová juthatna. Negyven felett már a számlák is benyújtásra kerülnek: jön a magas vérnyomás és a többi. Aki életének feléig felemésztette energiáit, annak mi marad a hátra lévő félidőre? Ezért is vagyunk felelősek azért, hogyan, miként állítódunk be az életre!
De hogyan tréningezzük naponta a lelkünket?
Alap, amit a továbblépéshez el kell fogadnunk, hogy nem csupán a testi, hanem a lelki izomzatunkat is nap mint nap erősítenünk kell. De hogyan? Nem húznám vele az időt, de erre keresi a választ az egészségpszichológia, ami tényleg nem spirituális maszlag, hanem tudományosan megalapozott, kísérletekkel igazolt tézisek sora. (Utána lehet keresni egy bizonyos Seligman szakkönyveiben, pozitív pszichológiai szaklapok cikkei között, ezekre hivatkozik Bagdy Emőke is. ) Mert tény, akinek az életfilozófiája optimista, az sokkal könnyebben rángatja ki magát mindenféle életnehézségből, és a küzdelmekben rendre megerősödik.
Építsük fel a jövőt – legyen meg a csapásirány!
Az első jó tanács, ha vinni akarod valamire az életben, merj reménykedni. Ehhez nem kell mást tenni, csak elővenni egy papírt, és felírni rá a vágyaidat és az álmaidat, mi-mindent szeretnél elérni az elkövetkezendő 5-10-15 évben. A reménykedés, mint egy képzeletbeli sárga vonal az úton, elvezet a célig.
Állítólag működik, igazolták a kísérletek. Persze nem feltétlenül teljesül ettől még minden, de legalább a reménykedéssel erősíthetjük az immunrendszerünket.
Perselyrendszer bevezetése – hogy ne terrorizáljuk egymást
Munkahelyen vagy otthon is érdemes bevezetni. Első lépésként veszünk egy perselyt, és közösen elhatározzuk, hogy egy-egy negatív, kesergő, lélekromboló, másikat bántó szó után mennyi pénzt dobunk, büntetésként bele. Ami összegyűlik, azt közösen eldorbézolhatjuk. Szinte észrevétlenül belenövünk így abba, hogy elkezdjük másként látni a dolgokat, kinyílik előttünk a világ. Három hónapos követési vizsgálatok sorozata legalábbis ezt bizonyítja.
Engedd ki a gőzt! – de nem mindegy hol és kinek
Időnként szellőztetni kell a lélek házát, az áporodottságot ott is meg kell szüntetni. A lelki szennyes kiteregetését viszont szabályozottan kellene csinálni, az utcán sem köpködünk szerte-szét. A lelki nyavalyáinkat se ürítgessük lépten-nyomon, a munkahelyen vagy otthon, mert másokat mérgezünk meg vele. A lelki szemetesládánk kiürítésére azt az Amerikában már bevált módszert tanácsolja Bagdy, hogy válasszunk ki maguknak egy lelki társat (véletlenül se a párunkat), akivel kölcsönösen elpanaszolhatjuk a bánatainkat. Szigorúan hetente egyszer találkozzunk, és egy órát szánjunk a kölcsönös lelki nagytakarításra. Mindenki fél órát kap, és azalatt mondja el bánatát. Harminc percnél többet viszont senki sem panaszkodhat, mert utána magával sodorja az örvény. Így viszont lecsapolhatjuk magunkból mindazt a feszültséget és indulatot, ami egy hét alatt felgyűlt bennünk. A másiknak pedig nincs más dolga csak értőn és empatikusan hallgatni, nem kell tanácsokat adnia, elég a puszta együttérzés.
Pozitív megerősítés – minden reggel gyakoroljuk
A beállítódás megváltoztatásának legjobb módja a reggeli pozitív megerősítés. Bagdy Emőke azt tanácsolja, valami hasonló mantrát mondogassunk magukban reggelente, mint ő teszi: „Jó reggelt kívánok magamnak, és mindazoknak, akikkel ma találkozni fogok. Ma valami jó fog történni velem. Odavezetek egy fénysugarat a lábaimhoz, majd a törzsemhez, végig a gerincemen, aztán a fejemhez, végigvezetem magamon, és örül neki, mert mosolyog minden sejtem, mert tudom, ma valami jó fog történni velem.”
Nevess sokat! – jobban működik tőle az immunrendszered
Mert a kacagás nem csupán immunrendszer-stimuláló, endorfintermelő, nevetni nem csak szubjektíven jó, hanem bizonyított, hogy valóban gyógyító ereje van. Ráadásul nevetni közösségileg jó, abszolút társas élmény. Érdemes mosolyt küldeni magunknak és másnak is – mert a mosoly bizonyítottan csapolja a feszültségeket.
Légy önzetlen! – legalább magad miatt
A segítés, az önzetlenség is genetikusan belénk van programozva. És ha másért nem is, legalább azért legyünk önzetlenek, mert az is bizonyított, hogy már a segítés látványától javul az immunrendszerünk. Ha másnak jobb, nekem is jobb, és tényleg! Tégy valami jót, és immun- aktivitásod is javulni fog tőle. Tehát, merő önzésből is segíts!
Fontos, hogy érezd, helyed van a világ puzzle-rendszerében, léted szükséges és törvényszerű, hogy dolgod van a világban. A második, magasabb-rendű parancs, hogy szolgáld az életet, mert küldetésed van. A következő, hogy társas lény vagy, ennek minden örömével és bánatával. Legvégül pedig, hogy tedd magad érzékennyé az emberi szenvedés iránt, légy emberközpontú és életközpontú.
Spiritualizmus – teremts magadnak személyes hitet!
Világszerte óriási az érdeklődés olyan dimenziók iránt, amelyekre a tudomány sem tud érdemleges válaszokat adni. A spirituális pszichológia nem az oktatott vallási tételekre épül, hanem azokra a személyes megtapasztalásokra, amelyek a kliens számára igazolják az emberen túli létezőt. Arról szól, hogy mindenki ismerje fel magában azokat a spirituális erőket, amelyek nap mint nap az életét nemesebbé, jobbá teszik. Tegyük fel magunknak is a kérdést, ha még nem tettük fel: Mi az életünk értelme? Miért születtünk erre a világra? Legyen egy koncepciónk, egy saját személyes és belső hitünk.
(Forrás: szhelyi.blogin)
