Honnan tudhatod, hogyha valaki hazudik Neked?
1. A füllentés legfeltűnőbb jele a zavartság, amely a szokatlan arcjátékon, kézmozdulatokon és hangon figyelhető meg.
2. Ha valaki beszéd közben kapkodó mozdulatokat tesz, például a kezével gyakran megérinti az arcát, például dörzsölgeti az orrát, vagy sűrűn köszörüli a torkát, az szintén annak a jele, hogy nem mond igazat.
3. A kisgyerekeknél sokszor megfigyelhetjük, hogy füllentenek. A kezüket a szájukhoz kapják, mintha így akarnák megakadályozni, hogy a hazugság kicsússzon a szájukon. Ezt a szélsőséges gesztust az évek során elhagyják. A felnőttek is a szájukhoz emelik a kezüket ilyen helyzetekben, de nem takarják el.
4. Aki hazudik, nem mer a másik ember szemébe nézni. Nagyokat pislog, hunyorog, lefelé néz, vagy egyszerűen behunyja a szemét.
5. Az előző megfigyelés ellenkezője, hogy a hazugság elhangzása után a
hazudó fél hosszan a szemébe néz a másiknak, hogy így bizonyítsa
szavainak igazságát, és lássa, hogy a másik elhiszi-e, amit tőle
hallott.
6. Amikor a hazugságra terelődik a szó, gyorsan témát vált, hogy könnyítsen a lelkén, és úgy érezze, képes uralni a helyzetet anélkül, hogy lelepleződne.
7. A hazug ember ideges: nem tud nyugodtan ülni vagy állni. Az egyik lábát előrenyújtja, mintha el akarna menekülni.
8. Igazgatja a haját és a ruhadarabjait, hogy jó benyomást keltsen, és elterelje a másik ember figyelmét az őt kínzó gondolatokról és érzésekről.
9. A hangja és az érzelmei az adott helyzetben erőltetett hatást keltenek. Ha ismeri a füllentést leleplező testbeszédet, próbál uralkodni magán, mégis lelepleződik, mert letagadhatatlan fiziológiai változásokon megy keresztül: a vérnyomása megemelkedik, a szívverése szaporábbá válik, izzadni kezd, az arca elpirul.
10. Amikor zavarba ejtő kérdést intéznek hozzá, akkor előbb megismétli a kérdést, mielőtt választ ad, hogy időt nyerjen a valóságot elfedő válasz kitalálásához. Például: „Hol voltál?" „Hogy hol voltam? Mindjárt elmondom.“
11. Ha megkérdik tőle, hogy mi történt, akkor igyekszik időbeli sorrendet felállítani az általa kitalált események felsorolásában. Az igazmondásnál nincs idővel kapcsolatos sorrend, mert a beszélő a számára fontos eseményektől halad a jelentéktelenebbek felé.
12. A hazugság kitalálásakor jobbra tekint, mert balra nézne, ha az emlékeiben kutatna. A test bal oldalát szabályozó jobb agyfélteke az emlékeket őrzi, míg a jobb oldalt uraló bal agyfélteke a racionálisabb, jelenbeli dolgokért felelős. Ez magyarázza a jobbra irányuló szemmozgást egy fedőtörténet létrehozása közben.
